Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Cápamárna

2008.03.09

A Dél-Kelet-Ázsiában őshonos cápamárna (Balantiocheilos melanopterus), neve ellenére igazán kedves, békés természetű hal. Teste ezüstösen csillogó. Az ivari különbségek nehezen ismerhetők fel, csak akkor tudjuk biztosan megkülönböztetni a hímet a nősténytől, ha az ívási időszakban a szebbik nem hasa elkezd gömbölyödni. A cápamárna nem tartozik az apróbb halfajok közé, mivel 25-30 cm hosszúra is megnőhet, éppen ezért tartásához legalább 100 literes akváriumra van szükség. Csapathal, jól kijön társaival, tartsuk ezt szem előtt vásárláskor és vegyünk több egyedet.

Nem úszik akármiben!

 

A víz minőségére meglehetősen igényes, nem tűri az oxigénben szegény környezetet. Esőerdei származásának megfelelően lágy, savanyú vizet igényel, melynek hőfoka 22-28 °C, a pH-ja pedig 6-8 körüli legyen. Ha a számára optimális környezetben tartjuk, akár 10 évig is csodálhatjuk akváriumunkban.

Turkál és szúnyoglárvát csócsál

 

A cápamárna általában a talajközelben tartózkodik, orrával turkálva - akárcsak egy malac - kutat táplálék után, ezért aljzatként csak finom homok kerülhet az akváriumba. A hasára nem igényes, a száraz és a fagyasztott élő eleséget is megeszi. Kedveli viszont a növényi eredetű táplálékot, így abból mindig legyen elegendő a medencében. Természetesen azért neki is van kedvence és ez nem más, mint az élő szúnyoglárva, ha tehát kedveskedni szeretnénk neki, lepjük meg ezzel vacsorára. Az akváriumi növényzet legyen dús, hogy legyen hova elbújnia, ha úgy hozza helyzet, de azért legyen elegendő úszástere is, hogy kedvére lubickolhasson. Fajtársai mellett társíthatjuk még gurámival, szifóval és különböző harcsákkal is. A szaporítása nem egyszerű, nem sok akvaristának sikerült eddig tenyésztenie, de azért lehet próbálkozni, hátha valakinek szerencséje lesz!

 

Szerző/Forrás: Csonka Viola