Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Gyakran feltett kérdések

2008.03.09

Gyakran feltett kérdések


Költözésnél hogyan tudom a halaimat megóvni?
A költözés napján engedjük le az akvárium vizét egy műanyag edénybe és a halakat nyeles kézi hálóval fogjuk ki. A kifogott halakat átlátszó, műanyag zacskóba tegyük úgy, hogy a zacskó kb. egyharmadába előzőleg akváriumi vizet mertünk, majd a zacskót a tetejénél többszörösen megcsavarva gumival zárjuk le. Így megfelelő mennyiségű oxigént tudunk biztosítani a halaknak pár órára.
Tegyük a halakat tartalmazó zacskót szállítótáskába vagy dobozba, melyet hideg idő esetén hőszigetelő anyaggal (hungarocell, újságpapír) béleljünk ki és takarjuk le, hogy sötétben legyenek. Így pár óra hosszat rendben kibírnak, de ha éjszakára is így hagyjuk őket, mindenképpen ki kell nyitni és friss levegőt engedni a zacskóba. Az újratelepítésnél nagyon fontos, hogy a szállítóvíz hőmérséklete megegyezzen az akvárium vizének hőmérsékletével. A hőmérséklet-különbség kiegyenlítésére legegyszerűbb módszer, ha a halakat tartalmazó zacskót az akvárium vizébe helyezzük. Kis idő elteltével a hőmérséklet-különbség kiegyenlítődik és kiengedhetjük a halakat.
Mivel a költöztetéssel a halakat megzavartuk, a betelepítés után hagyjuk őket megnyugodni, ne etessük azonnal őket, csak 24 órával az áthelyezés után.

Az aranyhalam időnként fejjel lefelé úszik. Mi lehet az oka?
Ha az aranyhal a felszínen lebeg, az akvárium alján fekszik vagy ferdén úszik, akkor úszóhólyag problémára kell gondolni. Az úszóhólyag megváltozott működését okozhatja emésztési zavar, fertőző betegség, parazitózis, esetleg öröklődő betegség. Ha a probléma folyamatosan fennáll, az úszóhólyag működésének zavara nehezen kezelhető. Meg kell próbálni az ilyen halat sekély vízbe helyezni, amiben anélkül tud úszni, hogy oldalára forduljon, és táplálkozni is tud. Idővel így visszanyerheti egészségét. Ha a zavar csak időszakos, valószínűleg a hal beleiben lévő gáz okozza a problémát (emésztési zavar).
Az aranyhal különösen hajlamos erre a problémára, mert kerek testformája nem ideális a belső szervek elhelyezkedése szempontjából.

Szeretnék venni "időjós" réti csíkot, de keveset tudok róluk.
A réti csík (Misgurnus fossilis) Európa különböző részein honos, éjjel aktív hal, amely szívesen bújik el a fény elöl a napfényes órákban. A természetben az iszapba fúrja magát férgeket, ízeltlábúakat keresve. A réti csíkot iszapban való turkálása során kiegészítő légzőszerve segíti: felúszik a víz színére, ott levegőt vesz, amit belébe présel, majd az elhasznált levegőt a végbelén át kiengedi. Ez a rendszer érzékeny a levegő nyomásváltozására, így például zivatar előtt, amikor csökken a légnyomás, ezek a halak nyugtalanná válnak, és gyakran felúsznak a víz felszínére. Ezzel a tulajdonságával ez a hal az időjárás előrejelzésben szerzett hírnevet, innen ered a mellékneve.
A réti csík kimondottan hideg vízi hal, így nem tartható trópusi akváriumban. Számára az ideális akvárium inkább homok aljzatú, sok rönkkel vagy nagyobb kaviccsal, amik lehetőséget biztosítanak a rejtőzködéshez.
A réti csík szaporodása szezonális, áprilistól júliusig tart, ivartermékeiket jellegzetes táncot követően lövellik ki.
A nőstény nagyobb és teltebb testű, mint a hím. A természetben a hal mérete megközelíti a 30 cm-t, de akváriumban ennek csak körülbelül a felére nő meg.

Az akváriumomban a növényzet nagyon elburjánzott. Árt ez a halaimnak?
A túlszaporodó növényzet mindenképpen káros. Akadályozhatja a halak mozgását, átláthatatlanná teszi az akváriumot és a dús növényzettől nehézzé válik az akvárium tisztítása is.
A felesleges növényrészeket el kell távolítani. A nem kívánt hajtásokat, elsárgult, beteg részeket éles eszközzel (olló, penge) metsszük le. Ha roncsolódik a növényi szövet, például tépés hatására, akkor a növény könnyen rothadásnak indul.
A ritkítás során mindig kisebb nagyobb növénycsoportokat hagyjunk. A víz felszínén élő növényeket is ritkítsuk, hiszen idővel ellephetik a víz teljes felszínét.